[53] I here refer to the account of Hegesippus in Eusebius, H. E. iv. 22. [↑]
[55] Epiphan. haeres. 30, 18. comp. 15. [↑]
[56] That these were the traits in David’s character which displeased the Christian sect in question, is sufficiently evident from a passage in the Clementine Homilies, though the name is not given: Homil. 3, 25; ἕτι μὴν καὶ οἱ ἀπὸ θης τούτου (τοῦ Καΐν) διαδοχης προεληλυθότες πρωτοι μοιχοὶ ἐγένοντο, καὶ ψαλτήρια, καὶ κιθάραι, καὶ χαλκεῖς ὅπλων πολεμικῶν ἐγένοντο. Δὶ ὃ καὶ ἡ τῶν ἐγγὁνων προφητεία, μοιχῶν καὶ ψαλτηρίων γέμουσα, λανθανόντως διὰ τῶν ἡδυπαυειων ὡς τοὺς πολέμους ἐγείρει. [↑]
[57] Epiphan. haer. 30, 14. 16. 34. [↑]
[59] Schneckenburger, über das Evang. der Aegypter, s. 7; Baur, christl. Gnosis, s. 760 ff. See on the other side Credner and Hoffmann. [↑]
[60] Orig. Comm. in Matth. T. 16, 12. Tertullian, De carne Christi, 14, s. Anm. 13 (a passage in which indeed the speculative and ordinary Ebionites are mingled together). [↑]
[61] Clement, homil. 18, 13. They referred the words of [Matth. xi. 27]: οὐδεὶς ἔγνω τὸν πατέρα, εἰ μὴ ὁ υἱὸς κ.τ.λ. to τοὺς πατέρα νομίζοντας χριστοῦ τὸν Δαβὶδ, καὶ αὐτὸν δὲ τὸν χριστὸν υἱὸν ὄντα, καὶ υἱὸν θεοῦ μὴ ἐγνωκότας, and complained that αἰτὶ τοῦ θεοῦ τὸν Δαβὶδ πάντες ἔλεγον. [↑]
[62] Haeres. 30, 14: ὁ μὲν γὰρ Κήρινθος καὶ Κάρποκρας τῷ αὐτῷ χρώμενοι παρ’ αὐτοῖς (τοῖς Ἑβιωναίοις) εὐαγγελίῳ, ἀπὸ τῆς ἀρχις τοῦ κατὰ Ματθαῖον εὐαγγελίου διὰ τῆς γενεαλογίας Βούλονται παριστᾷν ἐκ σπέρματος Ἰωσὴφ καὶ Μαρίας εἶναι τὸν χριστόν. [↑]