Not only in several memoranda of his friends, but in the preface of his Tibetan Dictionary, and also in the letters which Csoma addressed to Captain Kennedy in 1825, we find that the learned Hungarian had noticed, not merely a certain linguistic affinity between the Sanskrit and Hindi with the Hungarian tongue, but he discovered the existence of words and names, in the countries of South-East of Europe, which seem to point in that direction. Csoma has repeatedly given expression to such an opinion, the importance of which did not escape the notice of men like Wilson, Prinsep, Torrens, Campbell, and others. Yet, with the view to publication, he seemed always disinclined putting such memoranda on record, [[218]]because he had hoped, no doubt, that after arriving at Lassa he would be able to present to the public something more tangible and complete than what he could gather merely from resources collected in India.

The ardent hope of his life, that of visiting Lassa and the country beyond, was destined, however, never to be gratified.

A few pages of manuscript annotations in Csoma’s own handwriting are now in the possession of the Academy of Sciences of Hungary. These annotations are presented to the reader, however, it may be confessed, with some diffidence. Desirous to do justice to Csoma’s memory, we wish to guard against the supposition that he would ever have permitted this apparently unimportant vocabulary to appear as we find it, because the most cursory examination of it amply testifies that these memoranda are but casual annotations of words as they struck him in the course of his reading; still even so they will be considered as precious relics by those who look with interest on Csoma’s life and labours, as the plank of a sunken vessel would be that a wave chanced to throw upon a friendly shore.

With these preliminary remarks, and only under conditions just described, do we feel justified in bringing to light this hitherto unknown collection.

âtâ आता H. father atya.
annada अन्नद S. he who gives food enni adó.
annadânam अन्नदानं S. the giving food enni adás.
ashita अशित S. eaten ett, evett.
ash अश् S. to eat enni.
ashanam अशनं S. food ozsonya.
argha अर्घ S. price, value ár, becs.
astam अस्तं S. sunset este.
(?) astamatî अस्तमती S. getting towards evening esteledik.
amutra अमुत्र S. there amott.
agni अग्नि S. fire (tüz égni.)
âlasa आलस S. lazy aluszékony.
aswara अस्वर S. having deficient voice szótalan.
ardati अर्दति S. hurts árt.
alati अलति S. prevents elöz, megelöz. [[219]]
artha अर्थ S. price érték.
arthajna अर्थज्ञ S. understanding értelem.
aham अहं S. I, yes én, ám.
arthayate अर्थयते S. asks kérdez.
âm आम् S. indeed ám.
arha अर्ह S. value, price ár, becs.
arhati अर्हति S. values becaül.
artham अर्थं S. for —— ért.
e.g., gurvartham, guruért.
arthaka अर्थक S. wealth érték, gazdagság.
arthavat अर्थवत् S. wealthy értékes, gazdag.
âlasya आलस्य S. sleepy, apathetic aluszékony, aluszom.
(?) akar he will akar.
ati अति S. above, upper felette.
lâ ला S. taking, occupying, conquering foglaló.
(?) Atila अतिला (?) Adi-la, successful, great chief, conqueror elökelö, gyözelmes foglaló.
aṭala अटल S. firm, solid állandó.
angikâ अङ्गिका S. a shirt ümeg, ing.
argala अर्गल S. a bolt horgoló, rekesz.
ativṛiddha अतिवृद्ध S. very old megvénült.
asti अस्ति S. is van, vagyon.
nâsti नास्ति S. is not nincsen.
tejas तेजस् S. fire, energy tüz, fény.
twish त्विष् S. light, fire tüz.
tâta तात S. father atya.
trâta त्रात S. preserved megtartott.
trâyate त्रायते S. preserves megtart.
tâḍayati ताडयति S. pushes taszit.
twam त्वं S. thou te.
thâl, thâlâ, thâlî थाल, थाला, थाली H. a dish tál.
talati तलति S. to be full, complete telni.
tâlayati तालयति S. tölteni.
talapayati तलपयति (?) S. töltetni. [[220]]
tasyati तस्यति S. pushes, tosses taszit.
staryate स्तर्यते S. spreads terjed, terjeszkedik.
trâ, त्रा, to hold tartani.
trâyate, त्रायते,
trâpayate त्रापयते S.
râga राग S. anger harag.
râma राम S. joy öröm.
raktam रक्तं S. blood vér.
raktapa रक्तप S. blood-sucker, a leech vérszopó.
rakta-vîja रक्तवीज S. pomegranate veres bélü, veres magú.
râjati राजति S. shines ragyog.
loka लोक S. world világ.
loshṭa लोष्ट S. rust rozsda.
lankâ लङ्का S. a girl lyánka.
ghâs घास H. grass gaz, fü.
bol बोल H. speak thou szólj.
bolnâ बोल्ना H. to speak szólni.
bulânâ बुलाना H. to call szólitni.
bulwânâ बुलवाना H. to cause to call szólittatni.
(?) bâlya बाल्य S. the family család.
N.B.—Magyar family names: Bala, Buda, Bodala, Barta, Bálya, Bod, Bede, Binde, Vajna, Beder, Vida, Bardocz, Bihar,Hari, Csorja, Sánta, Buja, Székely.
bandhu बन्धु S. a friend barát.
bhrâtâ भ्राता S. brother bátya.
bhrátá me भ्राता मे S. my brother bátyám.
bhogyâ भोग्या S. a whore buja, bujálkodó.
bheka भेक S. a frog béka.
bṛiksha, vṛiksha बृक्ष S. a tree bükkfa.
bhâshita भाषित S. a discourse beszéd.
bhayânak भयानक H. champion (terrific) bajnok.
bṛikha, vṛisha वृख H. बृष S. a bull bika.
vichâraka, bichârak विचारक S. and H. the judge biró.
balgati बल्गति S. to tramp (to jump) ballagni.
Bharata भरत S. younger brother of Râma, son of Dushmanta and Sakuntalâ.
—Magyar words: Barát, Barta, Bartos.[[221]]
Budha बुध S. son of the moon, regent of the planet Mercury bölcs.
Buda.
bhâshe भाषे S. I talk beszélek.
balavân बलवान् S. (?) an idol bálvany.
eka एक S. and H. one egy.
idam इदं S. this ez.
hinsâ हिंसा S. injury kinzás.
hinsati हिंसति S. injures kinoz, kinzani.
hansa हंस S. a gander gantzi.
hâsya हास्य S. laughter kaczagás.
hazâr हज़ार H. one thousand ezer.
सहस्र S.
Himavat हिमवत् S. Himālaya range havas.
himâgama हिमागम S. cold season téli idöszak.
hikkati हिक्कति S. hiccoughs csuklik (csuklani).
hûṇa हूण S. a barbarian hun.
hûnkâra हूङ्कार S. uttering the sound of a hûn hun nyelven beszélni.
ûna (Hún?) ऊन S. to decrease megfogyni, kevesbedni.
hasati हसति S. laughs kaczag.
halabhṛit हलभृत् S. name of Balarâma eke-tartó.
chashaka चषक S. a cup csésze.
chakra चक्र S. a wheel kerék.
chakra; circus, circulus, cherk, in Russian; in Magyar: kerek, kerék, kör, kert, kerület, keritni, kerülni, kerités.
chhatra छत्र S. a parasol sátor, ernyö.
chhala छल S. deceit csalás.
chamû चमू S. multitude; an army csomó, sokaság.
chîkayati चीकयति S. touches, tickles csikland.
chyâvayati च्यावयति S. scorns csúfol.
chinoti चिनोति S. assembles, v.n. gyül.
chayayati चययति S. assembles, v.a. gyüjt.
chapayati चपयति S. assembles, v.c. gyüjtet.
cheṭa, cheḍa चेट, चेड S. servant cseléd. [[222]]
garta गर्त S. hole in the ground gödör.
galhate गल्हते S. blames gyaláz.
gohannam गोहन्नं S. cow-dung ganéj.
ghagghati घग्घति S. derides kaczag.
ghâtayan घातयन् S. killer katona.
(îsh) îshṭe (ईश्) ईष्टे S. rules uralkodik.
Îsha ईश S. name of Siva Siva isten neve.
îshîtâ ईशीता S. superiority uralkodás, felsöbbség.
îshitṛi, îshitâ ईशितृ, ईशिता S. owner tulajdonos, úr.
Sikandar सिकन्दर H. Alexander Sándor.
îḍ, îṭṭe ईड्, ईट्टे S. praises, greets üdvözöl.
îrte ईर्ते S. goes jár.
îrayati ईरयति S.
îyate ईयते S.
yâti याति S. walks jár.
yâ, yâti या, याति S. to go jár.
itastatas इतस्ततः S. here and there ide’s tova.
îrayati ईरयति S. lets go jártat.
iti इति S. thus igy.
îrshya ईर्श्य S. envy irigység.
îshṭe ईष्टे S. rules (to be a god) uralkodni, Isten, lenni.
ishṭam इष्टं S. (the desired) God Isten.
yazdân يزدان‎ P. God Isten.
uru, vṛihat उरु, वृहत् S. great, a giant úr, hatalmas.
urvîsha उर्वीश S. proprietor órias.
vahanam वहनं S. drawing, carrying vinni, vonni.
vasanam, vastra वसनं, वस्त्र S. the cloth, linen vászon.
varaṇa वरण S. defence óltalom.
Jegyz: Varna.
vâdayati वादयति S. accuses vádol.
vachaknu वचक्नु S. gossiping fecsegö.
-wâlâ ॰वाला H. belonging to a place or country hová való. [[223]]
vyâdha व्याध S. a hunter vadász.
vṛika वृक S. a wolf farkas.
(?) utsa उत्स ? street utcza.
uras उरस् S. great nagy úr.
varyya वर्य्य S. the chief vajda.
(?) varabala वरबल S. powerful (?) verböltz.
jalnâ जल्ना H. to ignite, v.n. gyúlni.
jalânâ जलाना H. to ignite, v.a. gyujtani.
jalwânâ जलवाना H. to burn, v.c. gyujtatni.
jwalati ज्वलति S. shines, burns fénylik, gyúl.
jwalana ज्वलन S. lighting meggyúl.
jayati जयति S. conquers, is victorious gyöz, gyözelmes.
jaya जय S. name of Yudhishthira Gyözö, Geyza.
yavana यवन S. a stranger jövevény.
yudh युध् S. war had, háború.
naḍa नड S. a reed nád.
naḍvat नड्वत् S. abounding in reeds nádas.
na न S., H. no, not ne, nem.
nápi नापि S. not even nem éppen.
nâma नाम S. is it not? nem é?
nacha नच S. nor, neither nem is.
nanu ननु S. is it not? nem é?
nirarthaka निरर्थक S. unmeaning érthetetlen.
mâyate, mâti मायते, माति S. measures mér.
mushka मुष्क S. a strong man, a thief erös ember, tolvaj.
N.B.—muszka.
mṛiga मृग S. deer szarvas, vad.
mṛigayati मृगयति S. sports vadász.
mṛigayâ मृगया S. a chase vadászat.
mṛigayu मृगयु S. a hunter vadász.
mṛiduromavat मृदुरोमवत् S. fine haired, a hare finom szörü, nyúl.
măyănâ मयना H. a maina (Gracula religiosa) szajkó.
N.B.—majom, majmolni-
kansa कंस S. goblet kancsó. [[224]]
kupatha कुपथ S. a hilly tract, a difficult path kárpát, hegyes.
kinchit किञ्चित् S. little kicsi.
kara कर S. arm, hand kar, kéz.
kukkuṭa कुक्कुट S. a cock kakas.
kashâya कषाय S. bitter keserü.
kûpa कूप S. a well kút.
kilâsa किलास S. a boil kelés.
kiki किकि S. a blue jay kék szajkó.
kukara कुकर S. having a crooked arm görbe karú.
kakkati कक्कति S. derides kaczag, gunyol.
(?) kikkati to cough köhögni.
koṛh कोढ़ H. leprosy kór.
kim किम् S. who ki.
kshomam क्षोमं S. silk selyem.
kapha कफ S. phlegm, spittle köp.
karpûra कर्पूर S. camphor kámfor.
kalasha कलश S. a goblet kulacs.
khara-nakhara खरनखर S. sharp-nailed köröm, körmös.
khyöd ཁྱོད་ (Tibetan) you kend, kegyelmed.
kashchit कश्चित् S. who? what? kicsoda? micsoda?
kishora किशोर S. a youth kis úr.
kîrtita कीर्तित S. celebrated hirdetett (megkürtölt).
kîrtti कीर्त्ति S. fame hir.
khatam खतं S. a pond gödör.
kis kâ किस का H. whose kié.
kis ko किस को H. to whom kinek.
kula कुल S. a family család.
sakula सकुल S. belonging to the same family ugyan azon családból való, székely?
paṇa, dhana पण, धन S. money, coin pénz.
pachati पचति S. to cook, to boil föni.
pachayati पचयति S. fözni.
pachayat पचयत् S. fözetni.
patati पतति S. carries viszen, szál.
patayati पतयति S. makes over (to) szálit. [[225]]
pâtayati पातयति S. delivers szálittat.
patha पथ S. road út.
pathati पथति S. travels utazik.
pathayati पथयति S. causes to travel utaztat.
panthati पन्थति S. shows the way utasít.
panthayati पन्थयति S.
pathin पथिन् S. travellerutas.
pathika पथिक S. utazó.
pathila पथिल S. wayfarer utazó.
pathika santati पथिकसन्तति S. a caravan utitársaság.
padika पदिक S. a footman gyalogos.
a pedestrian
padâsanam पदासनं S. footstool lábszék, zsámoly.
pachaka पचक S. a cook szakács.
pachaka strî पचकस्त्री S. a female cook fözö asszony.
(?) Pârthus पार्थुः S. a rebel pártütö, pártos.
N.B.—Parthi exules Scytharum (Justinianus).
palâla पलाल S. straw, stubble polyva, szalma.
pataka पतक S. that which falls or descends, a torrent a mi esik, patak.
pachaka पचक S. earthen vessel fazék.
pâṇḍu पाण्डु S. clothed in yellowish white (?) pandúr.
paṭa पट S. cloth posztó.
shîrshaka शीर्षक S. a helmet sisak.
suta सुत S. a son szülött, szülni.
sû सू parturition szülés.
sauchika सौचिक S. a tailor szabó.
sûchi सूचि S. a needle tü (talán szöcs?).
(sû) savanam (सू) सवनं S. to bring forth szülni.
suhṛita सुहृत S. a lover szeretö.
sûta सूत S. born szülte, szülött.
shakaṭa शकट S. a cart, carriage szekér.
sabhâ सभा S. a gathering of people, a room szoba. [[226]]
shobhâ शोभा S. beauty szépség.
sankaṭa सङ्कट S. narrow szük.
sevati सेवति S. serves szolgál.
sûshati सूषति S. brings forth szül.
skhadate स्खदते S. tears szakad.
(?) sabdati to destroy, to defeat leszabdalni.
shwasati श्वसति S. breathes szuszog.
sahate सहते S. bears szül.
sau सौ H. one hundred száz.
sa स S. he az.
sabala सबल S. one with an army, with a force or power (?) szabolcs.
shikhâ शिखा S. a stack or covered heap (fedél) asztag.
(?) sakti island sziget.
sukṛita सुकृत S. virtuous erényes.
suhṛida सुहृद S. lover, tender, compassionate szeretö.
surata सुरत S.
sûrya सूर्य्य S. the sun nap.
sûryâvartta सूर्य्यावर्त्त S. sunflower napraforgó.
sevaka सेवक S. servant szolga.
salavaṇa सलवण S. salted szalonna.
dwâram द्वारं S. a courtyard udvar.
dharati धरति S. holds tart.
dadâti ददाति S. gives, contributes adakozik.
dasha दश S. ten tiz.
dhṛi धृ S. to hold, to retain tartani.
N.B.—Examine these roots for all derivatives; e.g., “dhṛita-râshṭra,” the holder of a kingdom, a sovereign, a ruler, országtartó.
N.B.—dhar, in Hungarian: tart; tartani, tartozni, tartózkodni, tartás, tartomány, tartozó, tarlatik, &c.
dhwani ध्वनि S. a sound zaj, moraj.
(?) Duna Danube. [[227]]
(?) lip लिप to stride lépni.
(Conjugate this verb.)
Loma-pâda लोमपाद S. King of Anga, Bhaugulpore is its capital.
N.B.—Árpád.

Csoma affixed a remarkable note at the end of this paper, in the following words: Materiam dedi, formam habetis, quærite gloriam si placet! [[229]]

[1] A shelter, a house; in Tibetan, Khyim. [↑]

[2] The ten commandments of Buddha are these:—

1. Not to kill. 2. Not to steal. 3. Not to commit adultery. 4. Not to tell falsehood. 5. Not to use abusive language. 6. Not to speak nonsense. 7. Not to slander. 8. Not to be covetous. 9. Not to bear malice. 10. Not to be stubborn in a wrong principle. [↑]