· EPISTULARUM ·
NITIDA QUAM FRUGI IN ARGENTO PURO ET
ANTIQUO SUNT IN USU ET CHORINTHIA1 QUIBUS DE
LECTATUR ET ADFICITUR FREQUENTER CO
MOEDIS CENA DISTINGUITUR UT UOLUPTA
5 TES QUOQUE STUDIIS CONDIANTUR SUMIT ALI
QUID DE NOCTE ET AESTATE NEMINI1 HOC LON
GUM EST TANTA COMITATE CONUIUIUM
TRAHITUR INDE ILLI POST SEPTIMUM ET
SEPTUAGENSIMUM ANNUM AURIUM
10 OCULORUM UIGOR INTEGER INDE AGILE
ET UIUIDUM CORPUS SOLAQUE EX SENEC
TUTE PRUDENTIA HANC EGO UITAM UO
TO ET COGITATIONE PRAESUMO INGRES
SURUS AUIDISSIME UT PRIMUM RATIO AE
1. The letters above the line are additions by the first, or by another contemporary, hand.
15 TATIS RECEPTUI CANERE PERMISERIT2 IN
TERIM MILLE LABORIBUS CONTEROR QUI HO
RUM MIHI ET SOLACIUM ET EXEMPLUM
EST IDEM SPURINNA NAM ILLE QUOQUE
QUOAD HONESTUM FUIT OBIIT1 OFFICIA
20 GESSIT MAGISTRATUS PROVINCIAS RE
XIT MULTOQUE LABORE HOC OTIUM ME
RUIT IGITUR EUNDEM MIHI CURSUM EUN
DEM TERMINUM STATUO IDQUE IAM NUNC
APUD TE SUBSIGNO UT SI ME LONGIUS SE
2. permiserit: t stands over an erasure, and original it seems to be corrected to et, with e having the rustic form.
25 EUEHI3 UIDERIS IN IUS UOCES AD HANC EPIS
TULAM MEAM ET QUIESCERE IUBEAS CUM
INERTIAE CRIMEN EFFUGERO UALE·4
3. The scribe first wrote longius se uehi. The e which precedes uehi was added by him when he later corrected the page and deleted se.
4. uale: The abbreviation is marked by a stroke above as well as by a dot after the word.

· LIBER · III ·

A tout ceulz qui ces presentes lettres verront et orront

Jehan de sannemeres garde du scel de la provoste de

Meaulx & francois Beloy clerc Jure de par le Roy

nostre sire a ce faire Salut sachient tuit que par.1

·C̅·PLINIUS · MAXIMO SUOSALUTEM
QUOD IPSE AMICIS TUIS OPTULISSEM · SI MI
HI EADEM MATERIA SUPPETERET ID NUNC
IURE UIDEOR A TE MEIS PETITURUS ARRIA
5NUS MATURUS ALTINATIUM EST PRINCEPS
CUM DICO PRINCEPS NON DE FACULTATI
BUS LOQUOR QUAE ILLI LARGE SUPER
SUNT SED DE CASTITATE IUSTITIA GRA
UITATE PRUDENTIA HUIOS EGO CONSI
10LIO IN NEGOTIIS IUDICIO IN STUDIIS UT
OR NAM PLURIMUM FIDE PLURIMUM
VERITATE PLURIMUM INTELLEGENTIA
PRAESTAT AMAT ME NIHIL POSSUM AR
1. A fifteenth-century addition, see above,[p. 21].
DENTIUS DICERE UT TU KARET AMBITUI2
15IDEO SE IN EQUESTRI GRADU TENUIT CUM
FACILE POSSIT3 ASCENDERE ALTISSIMUM
MIHI TAMEN ORNANDUS EXCOLENDUS
QUE EST ITAQUE MAGNI AESTIMO DIGNITATI
EIUS ALIQUID ADSTRUERE INOPINANTIS
20NESCIENTIS IMMO ETIAM FORTASSE
NOLENTIS ADSTRUERE AUTEM QUOD SIT
SPLENDIDUM NEC MOLESTUM CUIUS
GENERIS QUAE PRIMA OCCASIO TIBI CON
FERAS IN EUM ROGO HABEBIS ME HABE
25BIS IPSUM GRATISSIMUM DEBITOREM
QUAMUIS ENIM ISTA NON ADPETAT TAM
GRATE TAMEN EXCIPIT QUAM SI CONCU
2. The scribe originally divided i-deo between two lines. Oncorrecting the page he (or a contemporary corrector) cancelled thei at the end of the line and added it before the next.
3. i changed to e (not the uncial form) possibly by theoriginal hand in correcting.