[453] 'Hi vero, qui sunt a Valentino, exsistentes extra omnem timorem, suas conscriptiones praeferentes, plura habere gloriantur, quam sint ipsa Evangelia. Siquidem in tantum processerunt audaciae, uti quod ab his non olim conscriptum est, Veritatis Evangelium titulent.' Iren. iii. xi. 9.
[454] See, by all means, Epiphanius, Haer. xxx. c. xiii; also c. iii.
[455] 'Tanta est circa Evangelia haec firmitas, ut et ipsi haeretici testimonium reddant eis, et ex ipsis egrediens unusquisque eorum conetur suam confirmare doctrinam. Ebionaei etenim eo Evangelio quod est secundum Matthaeum, solo utentes, ex illo ipso convincuntur, non recte praesumentes de Domino. Marcion autem id quod est secundum Lucam circumcidens, ex his quae adhuc servantur penes eum, blasphemus in solum existentem Deum ostenditur. Qui autem Iesum separant a Christo, et impassibilem perseverasse Christum, passum vero Iesum dicunt, id quod secundum Marcum est praeferentes Evangelium; cum amore veritatis legentes illud, corrigi possunt. Hi autem qui a Valentino sunt, eo quod est secundum Joannem plenissime utentes,' &c. Iren. iii. xi. 7.
[456] 'ηρακλεων, 'ο της Ουαλεντινου σχολης δοκιμωτατος. Clem. Al. p. 595. Of Heracleon it is expressly related by Origen that he depraved the text of the Gospel. Origen says (iv. 66) that Heracleon (regardless of the warning in Prov. xxx. 6) added to the text of St. John i. 3 (vii. after the words εγενετο ουδε εν) the words των εν τω κοσμωι, και τη κτισει. Heracleon clearly read 'ο γεγονεν εν αυτω ζωη ην. See Orig. iv. 64. In St. John ii. 19, for εν τρισι, he wrote εν τριτη. He also read (St. John iv. 18) (for πεντε), εξ ανδρας εσχες.
[457] Celsus having objected that believers had again and again falsified the text of the Gospel, refashioning it, in order to meet the objections of assailants, Origen replies: Μεταχαραξαντας δε το ευαγγελιον αλλους ουκ οιδα, 'η τους απο Μαρκιωνος, και τους απο Ουαλεντινου, οιμαι δε και τους απο Λουκανου. τουτο δε λεγομενον ου του λογου εστιν εγκλημα, αλλα των τολμησαντων 'ραδιουργησαι τα ευαγγελια. Opp. i. 411 B.
[458] De Praesc. Haer. c. 51.
[459] Ουτος δε δημιουργος και ποιητης τουδε του παντος κοσμου και των εν αυτω ... εσται μεν καταδεεστερος του τελειου Θεου ... ατε δη και γεννητος ων, και ουκ αγεννητος. Ptolemaeus, ap. Epiph. p. 217. Heracleon saw in the nobleman of Capernaum an image of the Demiurge who, βασιλικος ωνομασθη 'οιονει μικρος τις βασιλευς, 'υπο καθολικου βασιλεως τεταγμενος επι μικρας βασιλειας, p. 373.
[460] Ο Ιωαννης ... βουλομενος ειπειν την των 'ολων γενεσιν, καθ' ην τα παντα προεβαλεν 'ο Πατηρ, αρχην τινα 'υποτιθεται, το πρωτον γεννηθεν 'υπο του θεου, 'ον δη και 'υιον Μονογενη και Θεον κεκληκεν, εν 'ω τα παντα 'ο Πατηρ προεβαλε σπερματικως. 'υπο δε τουτου φησι τον Λογον προβεβλησθαι, και εν αυτω την 'ολην των Αιωνων ουσιαν, ην αυτος 'υστερον εμορφωσεν 'ο Λογος.... Παντα δι' αυτου εγενετο, και χωρις αυτου εγενετο ουδε 'εν; πασι γαρ τοις μετ' αυτον Αιωσι μορφης και γενεσεως αιτιος 'ο Λογος εγενετο.
[461] Εν τω Πατρι και εκ του Πατρος 'η αρχη, και εκ της αρχης 'ο Λογος. Καλως ουν ειπεν; εν αρχη ην 'ο Λογος; ην γαρ εν τω 'υιω. Και 'ο Λογος ην προς τον Θεον; και γαρ 'η 'Αρχη; και Θεος ην 'ο Λογος, ακολουθως. Το γαρ εκ Θεου γεννηθεν Θεος εστιν.—Ibid. p. 102. Compare the Excerpt. Theod. ap. Clem. Al. c. vi. p. 968.
[462] Ap. Orig. 938. 9.